2010. március 27., szombat

Zajlik az élet...

Mind a három gyerkőc beteg már jó egy hete. A két kicsinek lázas-hányásos vírusa és láza van, a nagyobbiknak középfülgyulladása. Szóval itthon van mindenki egész nap. A betegség pedig (hála az égnek) kimerül az alkalmankénti láz és hányáscsillapításban. Magyarul mindenki ki van fordulva önmagából. Olyan ramazuri van itt reggeltől estig, hogy ha nem lennének a vitathatatlan tünetek, arra gyanakodnék, hogy itt valakik igencsak szimulálnak. A fejem már egy hete sajog tőlük, hiába szólok rájuk, oda se bagóznak. Édesanyám pedig adja alájuk a lovat: "Hagyd őket, betegek. Örülj, hogy legalább a kedvük jó" Innentől kezdve (persze a fülük hallatára mondta mindezt) oda minden tekintélyem. (már ha egyáltalán van ilyen). Az amúgy is magas vérnyomásom és az éjszakai virrasztás miatt már csak hálni jár belém az élet. Ha pedig ez még mind nem lenne elég, én állat, elkezdtem múlt héten egy tanfolyamot, amiből szinte hetente modulzáró vizsgát kell tenni és az első vizsga, már a jövő kedden esedékes. Na de itt tanulni???? Ezt én sem gondoltam komolyan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése